Bejegyzés

Mennyiségi egység átváltás – Végeláthatatlan feladat?

Pár hónappal ezelőtt más feladatok fontossága miatt abbahagytuk a mennyiségi egység átváltás projektünket az első lépésnél. Most folytattuk, de sajnos korábban kimaradt az úgynevezett nulladik lépés, a feladat pontos felmérése. Ezt most kellett pótolnunk.

 

Mi is a mennyiségi egység átváltás?

Dobozos rendszerekben nem található meg az MEE átváltás, talán a versenytársak is meg fogják ezt valósítani, mert egy rendes kereskedelmi rendszerben elengedhetetlen! Inkább pontosítok: ügyfeleink 90%-a nem tudja, mi ez, a másik 10%-a pedig nem tudja, hogy enélkül hogy lehet egy rendszert egyáltalán eladni a piacon.

Az alap (bázis) mennyiségi egységtől eltérően szeretnénk beszerezni és/vagy értékesíteni a terméket úgy, hogy a készletkimutatások és minden egyéb (pont itt hiányzott a nulladik pont) pontosan kerüljön kiszámításra. Nem pusztán arról van szó, hogy a bizonylatokon mit tüntetünk fel MEE-ként, nem arról szól a dolog, hogy 2000 g helyett 2 kg legyen a “papírra” írva, ennél többről van szó…

A hiányzó nulladik lépés

Emlékszem, nagyon szép diagram készült arról, hogy a mennyire egyszerű lesz megvalósítani. Bizonylatonként tároljuk a váltószámot (2000 g esetén 1, 2 kg esetén 1000), ahol kell felhasználjuk. Apróság, de az áraknál lehessen megadni MEE-enként árat. Nem tűnt nagy falatnak, bele is vágtunk. Az adatok kezelése (törzsadatok, SI átváltások, termék alternatív mennyiségi egységek, stb.) elkészült 3-4 nap alatt. De a fejlesztéssel párhuzamosan hullottak ki a csontvázak a szekrényből. A teljes szoftvert érintette a változás, szinte minden szinten volt valami a kg-okkal. A rendszer teljes átvilágítása sajnos “menetben” (munka közben) kellett, hogy megtörténjen…

 

A folyamatos tesztelés

Tesztelőink napi 2-3 programváltozatot kaptak és mindig újabb és újabb helyeken találtak valamilyen logikai összefüggést, amely érinti a MEE átváltást. Nézzük pár példát:

  • Átárazáskor a MEE figyelembe vételével nem csak a bázis MEE, hanem minden MEE árát illik megváltoztatni.
  • Termékcímke nyomtatáskor milyen árat tüntessünk fel?
  • Szerződéskor milyen MEE-re szerződünk?
  • Szóljon-e a szoftver, amikor a terméket már rögzítettem a bizonylat tételek között, de más MEE-gel?

Folyamatos tesztelésnek hála a végére fogunk érni egyszer a feladatnak úgy, hogy ügyfeleink 90%-a nem is tud a programban végbement változásokról. És ez így van jól…

Mennyiségi egység átváltás – hány helyen kell hozzányúlni?

Cégünk belekezdett a mennyiségi egység átváltásba. Korábban Axapta és Navision termékeket fejlesztő kollégák jelezték, hogy ezzel valóban nagyvállalativá válna a rendszer. Nem miattuk, de belekezdtünk ebbe a fejlesztésbe.

Alapvetés

Napokig gondolkoztunk rajta, hogy mit lehet vajon beállítani? Jöttek a jobbnál-jobb ötletek. Több mennyiségi egységet, ezek váltószámait, a bizonylaton való megjelenésüket. Majd pár nap múlva befutottak a kedvenc mondataim: “az jutott eszembe…“, már rosszul kezdődik.

A tervezett kiépítésben, amelyet a megrendelőink (de jó lenne, ha csak egy cégnek dolgoznánk! jó lenne?) elfogadnak, mennyiségi egységenként (kiszerelésenként) lehet megadni a tizedesek számát. A saroklécet lehet értékesíteni méterben, ilyenkor 1.45m eladható. Lehet értékesíteni szálban, ilyenkor 1.5 szál nem értékesíthető.

És eltérő ára lehet a szálnak és a méternek? A méter ár 1000Ft, a szál, amely 2.7m, 2400Ft most akciósan. “Ugye nem azt akarod mondani, hogy az akciók is különbözőek a mértékegységtől függően?” De, azt akarom mondani…

Megvalósítás

Symbol Ügyvitel rendszerünk minden félévben átesik egy olyan mértékű módosításon, amiből szeretnénk, ha a dobozos ügyfeleink nem vennének észre semmit. Ez is egy ilyen lesz. Sarkából kell kifordítanunk az árkezelést, a bizonylatok kinézetét, az akciókat, szerződéseket. Sőt még a vonalkód kezelést is, hiszen a lecsippantott vonalkód lehet egy szál vagy egy méteres darab is.

Egyelőre még szakmai homlokráncolás történik. Az üzleti oldal igényeit megpróbáljuk a lehető legkisebb kockázatú fejlesztési feladatokra bontani. A megrendelői igények csak minimálisan tudnak ehhez alkalmazkodni. Nekünk kell alkalmazkodni!

 

A számítógépes problémákról…

A régi mondás szerint: “A számítógéppel olyan problémák oldhatóak meg, amelyek számítógépek nélkül nem is léteznének.” Ez jutott nekem is eszembe akkor, amikor körbenéztünk, hogy mások hogy csinálják. Sejtettük, hogy sehogy, de hogy ennyire sehogy…

1. Vannak “rendszerek”, ahol a bizonylaton megjelenő mennyiségi egység állítható. De nincs mögötte készletkezelés. Hoppá, úgy könnyű!

2. Vannak rendszerek, ahol az értékesítés előtt az egyik mennyiségi egység alapján gyártani kell. 10m lécből gyártok egy másik terméket, amely 2 szál mennyiségben rendelkezésre áll és eladható.

Nos, a sokféle problémát megoldó rendszerünkben valóban komplex feladat a mennyiségi egység átváltását megvalósítani. Ezt a “problémát” magunknak okoztuk. De ennél nagyobb falattal is megbirkóztunk, most is sikerülni fog. Tervezetten 145 emberóra ráfordításon belül megpróbáljuk megoldani a feladatot, addig türelmüket kérjük!