Évváltás #2013: 2m Ft felett vevő adószám kötelező

2013. január 1-ét követően  teljes körű ügyletek esetén akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany adószámát, ha belföldi áfás ügylet keretében az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Nézzük részletesen, hogy mi változik január 1-től!  (a törvényben történt változások/kiemelések kerülnek csak említésre)

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § szerint 2013. január 1-jétől a számla kötelező adattartalma a következő:

dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmi adó alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki;

 

Fogalmak

A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)
A d) pont dc) alpontjában szereplő kötelezettség, mely szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adószámának (csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a számlán abban az esetben, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. § (2) bekezdésében előírt számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettséggel van összefüggésben. A dc) alpontban szereplő kötelezettséget az Áfa tv. a belföldön letelepedett adóalanyra írja elő kötelezően, a belföldön nem letelepedett („csak” áfa regisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező, azonban ez – ezesetben is, mint bármely más kötelező adattartalmon kívüli információ feltüntetése – lehetőségként adott az adóalany számára. Az Art. 31/B. §-a szerinti nyilatkozattételi kötelezettség azonban a feltételek fennállása esetén valamennyi belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra vonatkozik függetlenül attól, hogy belföldön letelepedett-e.

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést annak az áfa alanynak kell feltüntetni a számlán, aki/amely adóalany az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választotta, és az olyan számlán kell feltüntetni, amelyet a pénzforgalmi elszámolás időszakában általa belföldön teljesített olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsát ki, mely után az általa fizetendő adót az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzforgalmi szemléletben állapítja meg. Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás (pl. az Áfa tv. 10. § a) pontja vagy 89. § -a szerinti ügyletek), akkor az ilyen ügyletről kibocsátott számlán nem kell a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntetni akkor sem, ha az a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesül.

Az „önszámlázás” kifejezés
Az Áfa tv. 169. § l) pontja alapján az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki. A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany helyett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva. Az „önszámlázás” kifejezést a feltételek megléte esetén akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, ha a teljesítésre kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és akkor is, ha a teljesítésre kötelezett külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany.

Egyéb, kötelezően alkalmazandó kifejezések
Az Áfa tv. 169. § n) pontja értelmében, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a „fordított adózás” kifejezést, a p) pontja értelmében az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezést, a q) pontja értelmében pedig az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést kötelező a számlára rávezetni.

Fontos, hogy az idézőjelben szereplő, az előzőekben részletesen bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven, hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven kell feltüntetni (pl. angol/német/francia nyelv használata esetében a megfelelő kifejezések „fordított adózás” esetén „Reverse charge/ Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers / Autoliquidation”, „pénzforgalmi elszámolás” esetén „Cash accounting/ Besteuerung nach vereinnahmten Entgelten‘ (Kassenbuchführung)/ Comptabilité de caisse”, „önszámlázás” esetén pedig „Selfbilling/Gutschrift/Autofacturation”).

Halló, a programozóval szeretnék beszélni!

Ez az, amit nálunk nem lehet. Hogy miért nem? Eddigi tapasztalatom alapján az ügyfél és a fejlesztő cég érdeke is ez. Hogy írhatok ilyen blődséget? Elárulom…

 

 

 

A köztudatban az él, hogy a “programozók írják a programokat”. Ha a felszínt nézzük, ez lényegében így is van. De, ha kicsit jobban megvizsgáljuk, és eltekintünk az egyfős csapatoktól, akkor könnyű belátni ennek az okát: A programozók (nem vagyok sznob, de jobban szeretem a fejlesztő megnevezést), szóval a fejlesztők dolga tényleg az, hogy életre keltsék a megálmodott, kitalált funkciókat egy rendszerben. Az viszont már nagy kérdés, hogy kinek kell megálmodnia, kitalálnia ezeket a funkciókat? A fejlesztőknek? Nem hiszem. Az ő feladatuk, hogy egy konkrét feladatra a legmegfelelőbb szakmai megoldást adják, nem pedig az, hogy tisztában legyenek a helyesbítő számla tartalmi és formai követelményeivel, vagy, hogy kapásból vágják a tárgyi eszközök terven felüli ÉCS-jének könyvelését.

 

Ettől függetlenül az ügyfél meg tudja mondani, hogy mit akar, nem?

Sajnos nem. És ezzel nem az ügyfeleink képességeit akarom degradálni. Mivel hála istennek volt szerencsém eddigi pályafutásom alatt jó néhány nagy rendszer kialakításában, bevezetésében részt venni, így sokszor találkoztam azzal a helyzettel, hogy az ügyfél által igényként elmondottak a végén csak nagy jóindulattal hasonlítottak a végső megoldásra. És még mielőtt az a vád ér, hogy persze úgy könnyű, hogy nem vesszük figyelembe az ügyfél igényeit, fontos elmondanom, hogy ez természetesen az ügyféllel történő folyamatos egyeztetések, konzultációk eredménye lett.

Fontos, hogy ezekben az esetekben sem az ügyfél képességeivel van baj, csak az ügyfél a legtöbb esetben kereskedelemmel, gyártással, szerviz vagy karbantartási feladatokkal – és még sorolhatnám – foglalkozik, és a legritkább esetben ügyvitel szervezéssel. Az ügyfélnek nem feladata, és nem is elvárható, hogy minden egyes folyamatot tudjon összefüggéseiben, vagy akár más folyamatokkal lévő kölcsönhatásinak tekintetében elemezni. Ez a dolga annak a csapatnak, amely az ügyfél és a fejlesztés között helyezkedik el és nagyon egyszerűen mondva tolmácsol a két fél között. Kicsit ért “ügyfélül” és kicsit ért “fejlesztőül”, de elsősorban van tapasztalata az ügyvitel területén. Nem azért mert ő okosabb másoknál, egyszerűen neki ez a szakmája.

 

OK, de minek ez a körítés a dobozos rendszereknél? Főleg amikor csak egy egyszerű dolgot kérek?

A dobozos rendszerek is ugyan olyanok, mint a nagyok. Vagy legalábbis olyannak kellene lenniük: átgondoltnak, konzekvensnek. Dobozos rendszereknél nem feltétlenül egy adott ügyfél igényének a megvalósítása a probléma, hanem a többi ügyfél esetlegesen pont ellentétes igénye. Ilyenkor mi legyen? Melyik ügyfélnek legyen igaza?

 

Már hallom…

Már hallom, ahogy az ügyviteli szoftverek területén jártasabb olvasók már mormolják, hogy paraméterezéssel sok minden megoldható. Ez így van, de kérdésem, hogy mennyi paramétert bír el egy dobozos rendszer? Mennyit időt és mekkora költséget hajlandóak szánni az ügyfelek egy pár tízezer forintos szoftver betanulására? Mivel ez a bejegyzés is jóval hosszabbra sikerült a tervezettnél, ezekre a kérdésekre egy másik cikkben írok.

3F iskola: Félretájékoztatás és félinformációk felsöfokon

Félretájékoztatás és félinformációk felsőfokon: A kérdés csak az, hogy szándékos, tudatos marketing vagy „nemes” egyszerűségből adódik?

Hírlevél

A minap kaptunk hírlevelet egy letűnt és ezek szerint újraéledő (?) ügyviteli portál nevében egy konkrét számlázó programot reklámozva. Mint köztudott az ex-ügyviteli portál és a kérdéses számlázó program készítője ugyanaz. (a weboldalukon feltüntetett tulajdonjog megszerzés helyett persze cégátnevezésről van szó, cím ugyanaz, adószám, bankszámla változatlan, dolgozói létszám jelentősen, 50%-kal nőtt 2 főről 3 főre – szerk.) Ez idáig rendben is van, aki nem nézi a cégnyilvántartást, annak elmegy. Remek marketingfogás.

Csúsztatás

Ami viszont kevésbé korrekt – legalábbis az én szememben – hogy a kérdéses tízezer forintos kategóriában tartozó számlázó programocska termékkövetési díját hasonlítjuk össze „egy meg nem nevezett, de szintén széles körben elterjedt szoftver” frissítési díjaival. (Mivel a díjak alapján nem a Symbol Ügyvitel termékcsaládról van szó így a személyes érintettségünk kizárható!). A hírlevél írója szépen kiemeli, hogy saját terméke akár közel 100 ezer forinttal olcsóbb fenntartási díjak mellett használható, mint a másik „általános gyártó” terméke. Ez nagyszerű, ennek örülünk is, hiszen senki sem szeret fölöslegesen pénzt kidobni.

Egy dologról azonban nagyvonalúan nem esik szó: valószínű a két összehasonlított szoftver alap funkcionalitásban is hasonló kategóriában tér el. Véleményem szerint ezt is illett volna kiemelni, hiszen számlázó és számlázó program – ahogy a köznyelv hívja – körülbelül akkora eltérés lehet árban, tudásban, funkcióban, mint autó és autó között. Így nemhogy almát hasonlítunk körtével, hanem ribizlit dinnyével. Súlyban, ízben, árban… Arról ne is beszéljünk, hogy hol mit értenek a terméktámogatás alatt.

Ébresztő!

Remélem és személy szerint nagyon bízom benne (főleg így Karácsony előtt), hogy a mai magyar cégvezetők ennél nagyságrendekkel tudatosabb körültekintőbb vásárlók és nem vezethetők meg ilyen bazári trükkökkel. Remélem, nem csak a magunk, hanem minden színvonalas terméket előállítani próbáló vagy minőségi szolgáltatást nyújtó hazai cég nevében is. Tényleg csak az alacsonyabb árakkal tudunk jobbak lenni egymásnál? Ébresztő!

ui: Egy kis muníció a következő hasonló hírlevélhez: ha a Symbol Ügyvitel Enterprise terméket is megvizsgálták volna, a megtakarítás évi több százezer Ft is lehetne!

Elindult bérelhetö, felhö (cloud) szolgáltatásunk

Örömmel értesítjük partnereinket, hogy a mai napon elindítottuk felhő szolgáltatásunkat. Kis és közepes vállalatokat megcélzó megoldás csomagjaink Symbol Sky Light, Gear és ERP név alatt érhetőek el.

 

Kiknek ajánljuk?

A középszintű készletkezelési megoldástól, a gyártási folyamatokat támogató szoftvereket át, egészen az ERP-ig tart a csomag kínálat. Minden csomagunk havidíjas, felhasználói szám alapján fizetendő, fix költségű előfizetés. Ajánljuk azoknak a cégeknek, akiknél az ügyviteli rendszer egy komplex beruházás része és nem egy irodai szerveren képzelik el a rendszer működését. Megoldást jelent olyan, több telephellyel rendelkező cégeknek, akik központi nyilvántartást kívánnak vezetni számláikról, készletükről és például az ajánlatokról, rendelésekről.

Milyen praktikus is lenne ha az egyik boltban kiadott árajánlatot a másik üzletben ki tudom szolgálni. Vagy a vevőimnek tudok információval szolgálni másik telephelyen elérhető készletemről.

A mobil interneten keresztül is elérhető rendszer megoldást jelent azoknak, akik eddig nem tudtak az irodai szerverhez csatlakozni. Például mert nem rendelkeztem fix IP címmel vagy nem volt megfelelő szakember gárdájuk ennek az üzembe helyezésére, működtetésére.

 

További információk a Symbol Cloud portálon!

 

Bérlés, lízing vagy részletfizetés?

  • Bérlés abban az értelemben, hogy a szoftvert nem kell egyben megvásárolnod, annak használati jogára tudsz előfizetni havi rendszerességű szolgáltatásként.
  • Részletfizetés abban az értelemben, hogy előre tervezhető, fix havi költségű kiadással számolhatsz, amelynek során igénybe veheted a szolgáltatást. De a szolgáltatással a termék tulajdonjogát nem szerzed meg, az adataid tulajdonjoga pedig mindig a Te birtokodban van.
  • Lízing abban az értelemben, hogy cég szolgáltat cégnek, a költségekről ÁFA-s számlát kapsz. Ezen túl a lízingbeadó (Symbol Tech) vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő (Te) részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni.

A Symbol Sky csak az első lépés a felhő megoldások felé, további szolgáltatások beindítását tervezzük.

Symbol Cloud termékismertető weboldal >>

Symbol Cloud – elmélet

Cégünk az újév környékén elindítja Felhő szolgáltatását, amelyet négy hónapos tervezés előzött meg. Régóta (Symbol Connect) tervezzük és vetjük el a megoldásokat,  hogy a lehető legjobbat találjuk meg.

Megszületett

Kollégáink egy olyan megoldással rukkoltak elő, amely egyrészről az adatbázis rendszer műveleteit “másolja le”, mintha egy adatkiszolgáló proxy lenne, egyben pedig megoldja a sok, kicsi kommunikációs csomagból eredő teljesítmény csökkenést.

Egy Statefull és ConnectionLess megodás mellett döntöttünk, amely a kapcsolat kiépítését nem igényli folyamatosan (mint a weboldalakat kiszolgáló HTTP kérések), de ugyanakkor az adatbázis állapotokat a kiszolgáló oldalon precízen nyilvántartja.